Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője

Telefon: 
+36 88 426 095
Andrea Mantegna (1431 körül–1506) után egy lombard festő Mátyás király arcképe című alkotása. 16. század első negyede. Papír, olaj. Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. Fotó: Mester Tibor

A veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560., születésének 575. évfordulójához kapcsolódóan rendezett kiállítást, Hunyadi Mátyás, a keresztény európai kultúra védelmezője – Mátyás király egyházpolitikája és a 15. század egyházművészete címmel. A nándorfehérvári győzelem után III. Callixtus és II. Pius pápa, valamint több európai tudós, művész és politikus Magyarországot a kereszténység pajzsának és a nyugati civilizáció védőjének tekintette. Hunyadi Mátyás már uralkodása kezdetétől minden figyelmét a török veszély elhárítására fordította.
A középkori Magyar Királyság utolsó fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte. Az uralkodó a 15. századi Európa erőskezű, humanista műveltségű, könyvgyűjtő, mecénás uralkodója volt, aki egyúttal az ország gazdasági fellendítésén munkálkodott, évszázadokra stabilizálta a pénz értékét a Magyar Királyságban, 1486. évi törvénykönyve pedig a törvényalkotás első hazai kísérletének tekinthető.
A kiállításon látható az ELTE Egyetemi Könyvtárának egy corvinája, amely római császárokról szóló dicsőítő versek gyűjteménye, a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményéből Lucanus Pharsalia című műve, a Nürnbergben 1497-ben megjelent Biblia és a Legenda Aurea szintén Nürnbergben megjelent kiadása, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből Vetési Albert adománylevele és Mátyás király követi megbízólevele. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből az 1484-ben nyomtatott esztergomi misszálét tekinthetjük meg. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményből a 15. századi Vetési kazula, 15. és 16. századi kelyhek és monstrancia, valamint az 1400-as évek elején készült Fájdalmas Krisztus-szobor és az észak-itáliai, valamint a magyar reneszánsz művészet jelentős alkotásai szerepelnek. A bakonyszentiváni Keresztelő Szent János-templom altöttingi Madonna-szobrát és az 1490-es években faragott zalaszentgróti Madonna-szobrot is megtekinthetik a látogatók.

Rendezvény helyszíne
VESZPRÉM
8200
Veszprém
Vár u. 12‒14.
Rendezvény(ek) időpontja: 
2018.09.15., szombat - 10:00 - 17:00
2018.09.16., vasárnap - 10:00 - 17:00